Most éppen Pásztón nyaralok mamánál és unokatesómknál,ez az oka annak is,hogy tegnap nem látogattam a blogot. Most van egy kis időm, hiszen javában tombol a nyári szünet és hasonlóan rengeteg diákhoz,én is szivesen megyek ki a szabadba bicozni,kirándulni,strandolni, vagy csak egyszerűen a barátokkal lenni.

Tegnap amikor  kint bicoztunk volt időm elgondolkodni egy pár dolgon. Egyszer csak eszembe jutott, hogy milyen jo boldognak lenni, de ezt a hangulatot sajnos több tényező is befolyásolhatja. Például elég egy rossz jegy az iskolában,egy családi zűr otthon vagy éppen egy baráti vagy szerelmi veszekedés, és a jokedvnek máris annyi.

Van egy olyan idézet, hogy: "Akkor se felejts el mosolyogni, ha szomorú vagy,lehet hogy valaki beleszeret a mosolyodba.":)EZ tulajdonképpen igaz is, de ilyenkor sokunkban felmerül a kérdés, hogy kinek van kedve mosolyogni ha egy rossz dolog után, inkább sirni vagy csak egyszerűen otthon ülni és szomorkodni van kedve az embernek. Igen ám, de ha ugy nézzük, hogy ezzel semmit sem érünk el, csak egyszerűen feleslegesen gondolkozunk azon, hogy miért történt mindez,de küzben azt is tudjuk,hogy már visszaforditani nem tudunk a helyzeteten csak javtani.

A lényeg, hogy rájöttem, nincs értelme napokat szomorkodni egy-egy kis semmiség miatt,hanem inkább probáljunk meg kimozdulni a levegőre,sportoljunk vagy legyünk a barátokkal és mosolyogjunk , igy sokkal könnyeb lesz a lelkünkek is. Elég akkor gondolni a rosszra amikor bekövetkezik, illetve amikor javitani szeretnénk rajta, vagy éppen meg akarjuk beszélni az illetővel aki a gondot okozta, de az egész életünk egy nagyobb részét ne pazaroljuk el felesleges otthoni ücsörgéssel,semmittevéssel.

"Mindig mosolyogj még akkor is ha szomorú vagy!";)